| |
|
Kategória: Vízrajz
Vízrajz |
| | A Mecsek felszíni vízfolyásai négy vízgyűjtő területhez tartanak (Kapos, Sió- Völgységi- patak, Karasica, Dráva). Mivel a csapadék jó része heves záporok formájában érkezik, a Mecsek patakjain gyakoriak a heves árvizek (karsztos területekről némi késéssel).
A Mecsek hegyvidéki tározói (Orfűi- tó, Pécsi- tó, Herman Ottó- tó) elsősorban üdülési célokat szolgálnak. Pécs vízellátását 18 nagyobb karsztforrás segíti. A források vízhozama rendkívül ingadozó (Tettye- forrás: 0,25 - 25m3, Orfűi- forrás: 0,3 - 51m3). A karsztvizet zömmel triász mészkőből nyerik, de összehasonlítva az ország bármelyik triász üledékekre telepített kútjainak vízhozamával, megállapítható, hogy, a mecseki triász fajlagos vízhozama kisebb. Jó víztározónak minősül a jura és alsó- kréta mészkő. Torton és szarmata mészkőből is elég jelentős vízmennyiség nyerhető. Helyi jelentősége van a Pécsi- félmedence felső- pliocén- pleisztocén mecseki származású törmelékkúpjaiban tárolódó vízkészletnek.
VÍZRAJZ
A megye dombvidéki területe vízfolyásokban gazdag, de jelentősebb vízmennyiséget csak a Duna és a Dráva szállít. A Duna vízjárása kiegyenlített, a közepes vízhozam Mohácsnál 2180 m3/sec. A legmagasabb vízállása nyár elején, a legalacsonyabb pedig ősz végén van. Közvetlen vízgyűjtő területébe tartozik a Baranya-patak (hossza 36 km, közepes vízhozama 0,06 m3/sec) és a Karasica (hossza 53 km, közepes vízhozama 0,1 m3/sec). A Dráva nagy esésű folyó, sok durva szemcséjű törmeléket szállít (közepes vízmennyiség 595 m3/sec). Kevésbé jelentős vízfolyások még: a Gyöngyös (hossza 43 km, közepes vízmennyisége 1,2 m3/sec) és a Pécsi-víz (hossza 56,5 km, közepes vízmennyisége 4,5 m3/sec).
A lakosság vízellátásában elsősorban a Duna jön számításba, de segíti azt a hegyek karsztvize is. A mohácsi vízkivételi mű Pécs és környéke vízszükségletének nagyobbik részét biztosítja. Baranyában természetes állóvizek nincsenek, jelentős viszont a mesterséges tavak száma. Orfű és Abaliget térségében jelentős üdülőkörzet alakult ki, elsősorban Pécs és Komló városkörzeti üdülőtelepeként. A bikali, pellérdi, sumonyi, palkonyai tavak - hogy csak néhányat említsünk - elsősorban a halgazdaság szempontjából jelentősek.
Szólnunk kell a megye gazdag termál- és ásványvíz-készletéről is, amelyek általában mélyszerkezeti vonalak mentén jutnak a felszínre. Az eddig feltárt hévforrások közül legjelentősebb a harkányi; vize 62 °C-os, kénes, radioaktív. Napi vízhozama 2000 m3. Ugyancsak kiépített a szigetvári sós, jódos vizű, valamint a szénsavtartalmú sikondai vizet felhasználó fürdőtelep is. Ismert még a magyarhertelendi, hidasi, beremendi, siklósi, sellyei, szentlőrinci, kistapolcai, vókányi, újpetrei és ellendi hévíz. A kutatások további termálvízkészleteket valószínűsítenek.
|
| 2005. 03. 18. 09:39:04 |
|
|